Browse Wiki & Semantic Web
| Http://hu.dbpedia.org/resource/Elektron |
| This page has no properties. |
| hide properties that link here |
| No properties link to this page. |
| http://hu.dbpedia.org/resource/Elektron |
| http://dbpedia.org/ontology/abstract | Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán … Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e‒. Az elektron feles spinű lepton; a leptonok első generációjának tagja. Antirészecskéje a pozitron. Az elektron tömege a proton tömegének 1/1836 része. Az elektronok és a többi elemi részecske kölcsönhatását a kémia és a magfizika vizsgálja. Antianyagbeli párja, a pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, azonban töltése ellentétes. Ha pozitron és elektron találkozik, energia felvillanás során mindkettő szétsugárzódik, és gamma-foton jön létre. Normális körülmények között az elektronok az atomok pozitív magjához kötődnek, mivel az ellentétes elektromos töltések vonzzák egymást. Egy semleges atomban az elektronok száma azonos a mag pozitív töltéseinek számával. Egy atomon belül az elektronok szabályosan elrendezett pályákon mozognak a mag körül, a mag és az elektronok közti vonzás legyőzi az elektronok közt fellépő taszító hatást. Az elektronpályák koncentrikus héjakba rendeződnek, és a magtól kifelé haladva egyre több az alhéj. A magtól való távolságtól függően a héjakban lévő elektronok kötése egyre lazább. Az elektronok elrendeződése meghatározza az atom méretét, és hatással van arra, hogy reagál más atomokra, részecskékre és az elektromágneses sugárzásra. Az ionizáció és a részecskék közötti arány megváltozása megváltoztatja a rendszer kötési energiáját. Két vagy több atom között az elektronok kicserélése vagy megosztása kémiai kötést hoz létre. Fontos szerepet tölt be kémiai reakciók legnagyobb csoportjában, a redoxireakciókban. Mivel spinje félegész szám a ħ Planck-állandóban mérve, a fermionok közé tartozik, így a Pauli-féle kizárási elv miatt két elektron nem foglalhatja el ugyanazt a kvantumállapotot. Ahogy a többi anyagi részecskének, az elektronnak is van hullámtermészete; így ütközhet más részecskékkel, és megtörhet, mint a fény. Hullámtermészete egyszerűbben vizsgálható, mert kis tömege miatt a is magasabb a tipikus energiaszinteken. Több fizikai jelenségben is kulcsfontosságú, így az elektromosságban, a mágnesességben, és a hővezetésben. Továbbá hat rá a többi alapvető erő: a gravitáció, az elektromágnesesség és a gyenge kölcsönhatás. Negatív töltése miatt az elektron elektromos erőteret hoz létre maga körül. Egy megfigyelőhöz képest mozogva mágneses mezőt hoz létre. A külső elektromágneses terek a Lorentz-törvény szerint hatnak rá. Részt vesz a magreakciókban is, például a csillagokban zajló fúzióban, és radioaktív bomlási folyamatokban is létrejön, ahol béta-részecskeként ismert. Nagy energiájú ütközések is elektronokat hoznak létre, például a kozmikus sugarak, amikor elérik a légkört. Gyorsításkor fotonok formájában vesz fel és ad le energiát. Laboratóriumi eszközökben akár egyetlen elektron vagy is tartható és megfigyelhető elektromágneses mezővel. Teleszkópokkal a külső elektronplazma is megfigyelhető. Sok alkalmazásban felhasználják, mint az elektronikában, a hegesztésben, a katódsugárcsövekben, az elektronmikroszkópokban, a sugárterápiában, a lézerekben vagy a részecskegyorsítókban. Először feltételezte 1838-ban az elektromos töltés egy láthatatlan egységét, hogy megmagyarázza az atomok kémiai viselkedését. George Johnstone Stoney nevezte el elektronnak ezt az elemi töltésegységet. Az elnevezés a görög elektron szóból származik, amely jelentése borostyánkő. A görögök borostyánkövet dörzsöltek meg más anyaggal, és tapasztalták az elektromos vonzó tulajdonságát. Kísérleti kimutatása 1897-ben Joseph John Thomsonnak sikerült először.n Joseph John Thomsonnak sikerült először. |
|---|---|
| http://dbpedia.org/ontology/wikiPageExternalLink | http://www.mcse.hu/index.php%3Foption=com_mediatar&task=show&archID=0455&Itemid=338 + , http://www.mcse.hu/index.php%3Foption=com_mediatar&task=show&archID=0457&Itemid=338 + , http://physics.nist.gov/cgi-bin/cuu/Value%3Fmeu%7Ctitle=CODATA + , http://physics.nist.gov/cgi-bin/cuu/Value%3Fmuem%7Ctitle=CODATA + , http://physics.nist.gov/cgi-bin/cuu/Value%3Fe%7Ctitle=CODATA + , http://physics.nist.gov/cgi-bin/cuu/Value%3Fme%7Ctitle=CODATA + , http://web.lemoyne.edu/~GIUNTA/thomson1897.html + |
| http://dbpedia.org/ontology/wikiPageID | 2760 |
| http://dbpedia.org/ontology/wikiPageLength | 120258 |
| http://dbpedia.org/ontology/wikiPageRevisionID | 23771272 |
| http://hu.dbpedia.org/property/antirészecske | http://hu.dbpedia.org/resource/Pozitron + |
| http://hu.dbpedia.org/property/elemitöltés | -1 |
| http://hu.dbpedia.org/property/felfedezés | http://hu.dbpedia.org/resource/Joseph_John_Thomson + |
| http://hu.dbpedia.org/property/felfedezéséve | 1897 |
| http://hu.dbpedia.org/property/jel | e-, β- |
| http://hu.dbpedia.org/property/kép | HAtomOrbitals.png |
| http://hu.dbpedia.org/property/képaláírás | A hidrogénatom elektronjainak hullámfüggvényei |
| http://hu.dbpedia.org/property/kölcsönhatások | gravitáció, elektromágneses, gyenge |
| http://hu.dbpedia.org/property/mágnesenmomentumkitevő | -26 |
| http://hu.dbpedia.org/property/mágnesesMomentum | −928,476 377 |
| http://hu.dbpedia.org/property/név | Elektron |
| http://hu.dbpedia.org/property/osztály | lepton |
| http://hu.dbpedia.org/property/sejtés | http://hu.dbpedia.org/resource/Richard_Laming + |
| http://hu.dbpedia.org/property/sejtéséve | 1838 |
| http://hu.dbpedia.org/property/spin | 1 |
| http://hu.dbpedia.org/property/töltésc | 1.602 |
| http://hu.dbpedia.org/property/töltéskitevő | -19 |
| http://hu.dbpedia.org/property/tömegdalton | 5.485 |
| http://hu.dbpedia.org/property/tömegkg | 9.109 |
| http://hu.dbpedia.org/property/tömegkgkitevő | -31 |
| http://hu.dbpedia.org/property/wikiPageUsesTemplate | http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Jegyzetek + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:R%C3%A9szecske_infobox + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Elemi_r%C3%A9szecske + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:= + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Citeweb + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Cite_journal + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Kiemelt + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:B%C5%91vebben + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Ford%C3%ADt%C3%A1s + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:E + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:M%C3%A1s + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Egy%C3%A9rt2 + , http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Sz%C3%A1m + |
| http://hu.dbpedia.org/property/összetétel | http://hu.dbpedia.org/resource/Elemi_r%C3%A9szecske + |
| http://purl.org/dc/terms/subject | http://hu.dbpedia.org/resource/Kateg%C3%B3ria:A_standard_modell_alapvet%C5%91_r%C3%A9szecsk%C3%A9i + , http://hu.dbpedia.org/resource/Kateg%C3%B3ria:H%C3%A9jfizika + , http://hu.dbpedia.org/resource/Kateg%C3%B3ria:K%C3%A9mia + , http://hu.dbpedia.org/resource/Kateg%C3%B3ria:Leptonok + |
| http://www.w3.org/ns/prov#wasDerivedFrom | http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektron?oldid=23771272&ns=0 + |
| http://xmlns.com/foaf/0.1/isPrimaryTopicOf | http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektron + |
| owl:sameAs | http://rdf.freebase.com/ns/m.02l7x + , http://hu.dbpedia.org/resource/Elektron + |
| rdfs:label | Elektron |
| hide properties that link here |
| http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektron + | http://xmlns.com/foaf/0.1/primaryTopic |
|---|---|
| http://hu.dbpedia.org/resource/Elektron + | owl:sameAs |
